Brand

Kötelező oltások

 Védőoltások, utazással kapcsolatos egészségügyi tájékoztatás

 

Az étellel, vízzel, légutakon vagy vektorok révén terjedő betegségek az utazók tömegét veszélyeztetik. Ezek megelőzése aspecifikus profilaxissal (óvintézkedések) vagy védőoltással - ha lehet együttesen - történik. Alkalmazásuk igen fontos a betegségek behurcolása, terjedése és az egyén szempontjából egyaránt.

Az országok járványügyi helyzete alapján, a WHO évente jelenteti meg az International Travel and Health című kézikönyvet, mely a kötelezően előírt sárgaláz elleni oltást, a malária profilaxist és a fertőzőbetegségeket területenként taglalja. A nemzetközi oltóközpontok ennek alapján végzik munkájukat. A kockázat felmérése: az utazás körülményei, időtartama, utazó egészségi állapota, és egyéb tényezők figyelembevételével történik. A fertőzés átvitelének módja szerint nem egyforma a kockázat!

Az oltások általános ellenjavallatai

  1. Lázas állapot
  2. Progrediáló idegrendszeri betegség
  3. Terhesség
  4. Túlérzékenység az oltóanyaggal, vagy komponenseivel szemben

 

Az olthatóság ellenjavallatai

  1. akut betegség, magas lázzal
  2. előzőleg súlyos oltási reakció
  3. élő mikrobát tartalmazó védőoltást nem adható: immunoszuprimált betegeknek (tumor, lymphoma, kemoterápia, sugárkezelés, leukémia, Hodgkin kór, agammaglobulinemia), szteroid kezelteknek: > 2mg/kg 1 hétnél hosszabb ideig, vagy > 60 mg/die dózis esetén. A kezelés után 3 hónap várakozás szükséges!
  4. súlyos (Quincke oedema, anaphylaxia) reakcióval járó tojásfehérje allergia esetén cave: sárgaláz, influenza, kullancs-encephalitis elleni oltás

 

Javasolt időköz az oltások és az utazás között

 

  60 nap 28 nap 14 nap 10 nap 7 nap
Sárgaláz          
Tífusz (im)          
Diftéria - Tetanusz          
Hepatitis A          
Hepatitis B          
Hepatitis A+B*          
Veszettség          
Polio          
Meningitis          
Kolera          
Tífusz (orális)          
Gammaglobulin          

 

UTAZÓK OLTÁSAI

Kötelező oltás

Sárgaláz

Okozója: A sárgaláz alapvetően a trópusi esőerdőkben élő majmok betegsége: az embereket az esőerdőkben honos szúnyogok fertőzik, aminek az eredménye a "dzsungelsárgaláz". Ha fertőzött személy sűrűn lakott településre utazik, ott a fertőzést már egy másik szúnyogfajta terjeszti emberről emberre, "városi sárgalázat" okozva.

Betegség: A betegség gyakran tünetmenetes vagy enyhe. A súlyos forma ritkább, azonban halálozása magas. A lappangási idő 3-6 napja után láz, fejfájás, hasi fájdalom és hányás jelentkezik. Átmeneti javulás után sokk és vérzés léphet fel, továbbá vese- és májelégtelenségre utaló tünetekre is lehet számítani. A májelégtelenség sárgasággal is párosul - innen a betegség neve.

Különösen kockázatos területek: Trópusi - és szubtrópusi területek: Afrika középső része és Dél - Amerika északi országai.

Védőoltás: A jelenleg használatos élő, legyengített vírust tartalmazó oltóanyag, a beadástól számított 10 nap múlva aktivizálja az immunrendszert. A vakcina igen hatékony és legalább 10 évre védelmet biztosít.

Oltási reakció: A védőoltás csak enyhe tüneteket okoz: az injekció helye bepirosodik vagy megduzzad, a beoltott személy esetleg fejfájást, izomláz-szerű tünetet, nyirokcsomó-duzzanatot érez.

Ellenjavallatok: Nem részesülhet védőoltásban az, akinek kifejezett tojásallergiája van, vagy immunrendszere gyenge (például rosszindulatú daganatos betegségben szenvedők) és azok, akik kortikoszteroidot tartalmazó gyógyszeres kezelés alatt állnak. A terhes nők és a kilenc hónapnál fiatalabb gyerekek oltását célszerű elkerülni, hacsak nem látogatnak különösen veszélyeztetett területre.

Megjegyzés: Sárgaláz endémiás területre utazóknak kötelező.

Sárgaláz elleni védőoltást kizárólag a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Oltóhelyén végeznek (1097 Budapest, Gyáli u.2-6. tel: 215-0756). Az oltásról kétnyelvu, nemzetközi oltási könyvet állítanak ki: International Certificate of Vaccination, melynek felmutatását az érintett országok hatóságai a be- és kiutazáskor kérhetik.

Sárgaláz oltási tájékoztató

Ajánlott oltások utazással kapcsolatosan

Hepatitis A (vírusos májgyulladás)

Okozója: A hepatitis A vírus emberi érintkezéssel (piszkos kéz) - különösen rossz közmuellátottság és zsúfoltság esetén - terjed. Betegségük elején, székletükkel ürítik a fertőzöttek a vírust. Az ételt előkészítő személyzet gyakran a járvány okozója, nagy tömegeket akkor érint, ha az ivóvíz rendszerbe szennyvíz kerül. A part menti vizekben tenyésztett tengeri állatokból készült nyers vagy nem eléggé átfőzött tengeri ételek, valamint a széklettel trágyázott földben termelt nyers zöldségek is fertőzöttek lehetnek. A hidegnek ellenáll, fagyasztás sem pusztítja el.

Betegség: Hirtelen kezdet néhány napig tartó lázzal, étvágytalansággal, gyengeséggel és hasi fájdalommal kezdődik. Néhány nap elteltével étvágycsökkenés, hányás, a has jobb felső részén fájdalom vagy érzékenység, továbbá sötét színu vizelet, világos színu széklet, sárgaság vagy a szem besárgulása követi.
A gyermekek gyakran tünetmentesen fertőződnek, enyhe betegségük alatt is vírusürítők, melynek a fertőzés átadásában jelentős szerepe van.

Különösen kockázatos területek: Az egész világon elterjedt betegség, de a fejlődő országokban a fertőzöttség lényegesen magasabb.

Védőoltás: Két módja van a védelemnek: azonnali hatást gamma-globulin adásával lehet elérni, ez azonban csak 6 hétig tart. Az aktív védőoltás elölt vírust tartalmaz. Az első oltás után 9 hónapos, a második után 10 -15 éves védelem alakul ki.

Oltási reakció: Az oltás helyén bőrpír, enyhe duzzanat, fájdalom jelentkezhet

Ellenjavallat: 1 éves kor alatt, súlyos lázas fertőzések.

Typhus abdominalis (hastífusz)

Okozója: A Salmonella typhi nevu baktérium, melyet a fertőzöttek székletükben ürítenek. Széklettel szennyezett étel, tárgyak, piszkos kéz közvetíti egyik emberről a másikra. Ahol nagy a zsúfoltság, rossz a közmuellátottság és az ivóvíz széklettel szennyeződik, ott járványos formában fordul elő.

Betegség: A baktériumok, a bélfalon átjutva bekerülnek a véráramba, majd elakadnak a vékonybél nyirokszigeteiben és ott fekélyesedést okoznak. A hastífusz nem feltétlenül hasmenéssel járó betegség: fejfájás, influenzaszeru tünetek, magas láz, jellegzetesen alacsony pulzus szám kíséri. Súlyos esetekben szív, idegrendszeri és bélrendszeri szövődményekkel járhat.

Védőoltás: Háromféle védőoltás van ellene. Elölt baktériumot (ezt ma már csak 2 éven aluli gyermekeknek adják) vagy annak tokját tartalmazó injekció és szájon át beszedhető kapszula, mely élő gyengített baktériumot tartalmaz. Ez utóbbi, 1., 3., 5. napi bevétel után 10 nappal alakít ki védelmet, mely 1 évre szól. 3 éves védelmet biztosítanak a tokanyagot tartalmazó oltóanyagok.

Oltási reakció: A tokanyagot tartalmazó vakcinák, igen ritkán, helyi reakciót okozhatnak. A kapszula enyhe hányingert, fejfájást, hasi fájdalmat, kiütést okozhat.
Ellenjavallat: Nem szabad oltani a következő esetekben: lázas állapot, súlyos testi leromlás, terhesség. Szájon át szedhető védőoltás (élő gyengített baktérium) nem adható: immunhiányos betegség, bélhurut, antibiotikus kezelés terhesség esetén és 2 éves kor alatt. A malária elleni szert csak az utolsó kapszula bevétele után 3 nappal lehet megkezdeni.

HAZAÉRKEZÉSE UTÁN LÁZ, HASMENÉS ESETÉN KERESSE FEL ORVOSÁT!

Poliomyelitis (gyermekbénulás)

Okozója: A poliovírust a tünetmentes ürítő vagy beteg terjeszti. Széklettel (étel, ital) tárgyak révén vihető át.

Betegség: A betegség legtöbbször tünetmentes vagy enyhe légúti és enterális tünetekkel zajlik. A bénulásos forma újabb lázkiugrást követően, agyhártyagyulladással és változó kiterjedésu izomgyengeséggel majd izombénulással jár. A bénulás egy izmot is érinthet, de akár nyaktól lefelé minden mozgató idegre kiterjedve légzésbénulást is okozhat.

Védőoltás: Élő gyengített oltás, mely a bélfalban okoz védelmet, ott ahol a vad vírus megtapadna. Felnőttek újraoltásához, ha járványos területre utaznak, ezt használják. Csecsemők első oltására és immunhiányosok környezetében az elölt oltást kell adni.

Ellenjavallat: Immunhiányosok környezetében csak elölt vírust tartalmazó oltást szabad adni.

Meningococcus meningitis (Járványos agyhártyagyulladás)

Okozója: A fertőzés a levegőbe tüsszentett vagy köhögött, baktériumokat (Neisseria meningitidis) tartalmazó apró nyálcseppek belélegzésével terjed.

Betegség: Hirtelen kezdődik hidegrázással, erős fejfájással, magas lázzal. Az agyhártyák gyulladását hányás, tarkómerevség (a beteg a fejét nem tudja előre hajtani), eszméletvesztés jelzi. A súlyos, szeptikus formában jellegzetes bőrvérzések láthatóak, a keringési elégtelenség okozta halál néhány órával az első rosszullét után beállhat. Orvosi beavatkozás nélkül a gennyes agyhártyagyulladás halálozása magas.
Előfordulása: Mindenütt a világon előfordul. Négy típusának (A,B,C, W-135, Y) eloszlása azonban változó. Vannak területek, ahol járványos és tömeges megbetegedést okoz. Ilyen a Sahel néven ismert terület, mely a Szaharától délre és az Egyenlítőtől északra egész Afrikát átszeli, Gambiától Etiópiáig. Nepálban, Szaudi - Arábiában (a mekkai zarándokok között) is előfordulnak járványok.

Védőoltás: A baktériumnak nem minden típusa ellen van védőoltás. Az Afrikában és Ázsiában előforduló törzsek ellen egyetlen oltás 3 évre nyújt védelmet. Azoknak az utazóknak, akik lépeltávolításon estek át vagy immunrendszerüket gyengítő betegségben szenvednek a védőoltás különösen fontos, mert a baktériummal szemben gyenge a védekezőképességük. 2 évnél fiatalabb gyermekek számára az oltóanyag nem megfelelő hatékonyságú, járványveszély esetén azonban őket is oltani kell.

Oltási reakció: Egy napon belül az oltás helyén pír, fájdalom, duzzanat, ritkán láz jelentkezhet.

Ellenjavallat: Terhesség, lázas betegség.

Kullancs-encephalitis (kullancs terjesztette agyvelőgyulladás)

Terjesztője: A kullancsok, melyek vérszívó rovarok, erdőben élnek, előnyben részesítik az erdők széleit, az aljnövényzetet, patakok menti ligeteket. A bőrbe fúródva, vérszívás közben gyomortartalmukat bejuttatják a vérkeringésbe, mely a betegséget okozó vírust tartalmazhatja. A kullancs-encephalitis szezonális megbetegedés, a kullancsok érési ciklusának megfelelően április - májusban és augusztus - szeptemberben tapasztalható halmozódása.

Betegség: A vírusfertőzött kullancsok által megcsípett emberek egyharmadánál az 5. - 14. napon influenzaszerű tünetek léphetnek fel (láz, fejfájás, végtagfájdalmak). Néhány nap múlva a panaszok megszűnnek és teljes a gyógyulás. Minden ötödik betegnél második szakasz is követi az elsőt, a csípés utáni 4. héten. Erre jellemző a központi idegrendszer gyulladása (erős fejfájás, a nyak merevsége, magas láz, rossz közérzet és hányás) és idegrendszeri tünetek, bénulások. A vállizomzat sorvadása és az agyi működés károsodása maradhatnak vissza.

Védőoltás:
Aktív védőoltás: az immunreakció kialakításához két alapoltás szükséges 1 - 3 hónap időközzel, melyet 9 - 12 hónap múlva emlékeztető oltás követ. A védőhatás hosszú távú fenntartására 3 évenként egy újabb emlékeztető oltás szükséges. Az oltási sorozatot ajánlott a hideg évszakban elkezdeni.
Passzív védőoltás: nem oltottak vagy csak egy oltásban részesültek kullancscsípése esetén passzív védelemre is van mód (immunglobulin). Ennek hatása azonnali, de csak 3 hónapig tart.

Ellenjavallat: Egy évesnél fiatalabb kor, súlyos tojásfehérje érzékenység.

Oltási reakció: Helyi bőrpír, rövid ideig tartó láz, fejfájás.

Diftéria-tetanusz (dT)

Tetanusz: merevgörcs (tetanus)

Kórokozója: A merevgörcsöt, valamely sebnek a Clostridium tetani baktériummal való fertőződése okozza. A baktérium spórái évekig megmaradnak a talajban és a porban, ellenállnak a hőnek, a szárazságnak, a vegyi anyagoknak és a napfénynek. Tetanuszfertőzésre gyanús sérülések lehetnek: mély (pl. szúrt), elszennyeződött sebek, nyílt törések, állati harapások, tetoválás, füllyukasztás és idült fekélyek.

Betegség: A baktérium erős toxinjával (mérgező anyaggal) károsítja az idegrendszert és az izmokat. A merevgörcs tünetei általában a sérülés után 7-14 nappal, de akár 90 nap múlva is jelentkezhetnek.
A toxin erőteljes, folyamatos izom-összehúzódást (jellegzetes a szájzár) és heves görcsöket idéz elő, amelyek gyakran légzési és keringési elégtelenség miatt okoznak halált

Védőoltás: A megelőzésnek mindkét módját alkalmazni kell: a sebfertőtlenítést és a védőoltást is: Gyermekkorban több alkalommal történik védőoltás a betegség ellen. Felnőtteknek, 21 éves kor után tízévente "emlékeztető" oltással kell frissíteni (tetanusz és diftéria elleni kombinált oltóanyag, dT). Azoknál az utazóknál, akik 1942 előtt születtek, ellenőrizni kell, hogy az alapoltásokat megkapták-e.

Utazók számára javasolt az emlékeztető oltás, ha a baleset kockázata nagyobb v. hosszabb ideig tartózkodnak külföldön, a természettel való kapcsolatuk közeli -, ha az egészségügyi ellátás bizonytalan. Az oltásnak helyi reakciója lehet, esetleg a beadás után láz is jelentkezhet.

Fontos a megelőzésben a seb megfelelő kitisztítása és az elhalt szövetek eltávolítása. A piszkos vagy mély sebek ellátását lehetőleg szakemberre kell bízni. Elsősegély nyújtáskor a sebet a sérülést követően tiszta vízzel és szappannal vagy fertőtlenítőszerrel tisztítószerrel kell kimosni.

Diftéria- torokgyík

Okozója: Beteg ember cseppfertőzéssel és tárgyak közvetítésével terjeszti a Corynebacterium diphthriae baktériumot.

Betegség: Láz, nehezített légzés, rekedt köhögés és nyirokcsomó-duzzanattal járhat a mandulákon látható jellegzetes szürkés felrakódást. Lepedék és orrfolyás kíséri az orrüregi fertőzést. Szövődményként a baktérium által termelt toxin szívizom és ideggyulladást, bénulást okozhat.

Védőoltás: A gyermekeket csecsemőkoruktól többször oltják a betegséggel szemben (Di-Per-Te oltások) Felnőttek védettsége a kor előrehaladtával csökken. Azokba az országokba utazókat, ahol a betegség elterjedt( a védőoltásokat nem alkalmazzák) a tetanusz oltással kombinált Di-Te (dT) vakcinát adják, 10 évente.

Elterjedtsége: Elsősorban a gazdaságilag elmaradt országokban fordul elő, ahol a védőoltások nem hozzáférhetők, vagy ahol egyéb okból elmaradtak a gyermekkori oltások (pl. vallási meggyőződésből).

Ellenjavallat: Lázas beteg nem oltható.

Hepatitis B Vírusos májgyulladás (Hepatitis B)

Okozója: A hepatitis B vírus, mely a beteg vagy vírushordozó személy nyálában, testváladékaiban és vérében is kimutatható. A váladékkal, vérrel szennyezett eszközök is közvetíthetik a fertőzést.
A hepatitis B fertőzés történhet:

  • minimális mennyiségű vérzéssel járó véletlenszerű karcolás eredményeként,
  • rosszul sterilizált fecskendő vagy injekciós tű közvetítésével,
  • kábítószeresek körében fertőződhet a közös fecskendő
  • tetoválás
  • fülcimpa vagy orr lyukasztása
  • akupunktúra
  • testnedvekben is kimutatták (nyálban, menstruációs és hüvelyváladékban, ondóban)

Betegség: A májgyulladás sárgasággal és általános tünetekkel, gyengeséggel jár. A fertőzöttek jelentős hányada nem észleli a betegséget, de élete későbbi szakaszában krónikus májbeteggé válhat. Az idült májgyulladás a májrák leggyakoribb okozója.

Különösen kockázatos területek: Az egész világon elterjedt a betegség. A fejlődő országokban a lakosság fertőzöttsége magasabb, ezért a nemi kapcsolat vagy orvosi beavatkozások veszélye nagyobb.

Védőoltás: Genetikus úton előállított hepatitis B vírus felületi antigént tartalmaz. Az immunreakció kialakulásához két alapoltás szükséges 1-2 hónap időközzel, melyet 12 hónap múlva emlékeztető oltás követ. Ez 5 - 8 évig ad védettséget.

Oltási reakció: Nagyon ritkán fordul elő enyhe helyi tünetek (bőrpír, fájdalom).

Ellenjavallat: Nincs.

Rabies (veszettség)

Okozója: A veszettséget vírusa az állatvilágban elterjedt kórokozó, rókák, rágcsálok, az ember közvetlen környezetében élő kutyákat, macskák a terjesztői. Az emberi fertőzés harapással, marással, karmolással, a beteg állat nyálának sérült bőrre, illetve nyálkahártyára (szem!) kerülésével következik be. A veszett állat teteme is fertőz! Az amerikai kontinensen denevérek, vámpírok fertőzöttsége is ismert, ezek tartózkodási helyén, barlangokban, a belélegzett levegő tartalmazhatja a vírust.

Betegség: A vírus a behatolási kaputól idegrostok mentén halad a központi idegrendszer felé, ahol gyulladást, majd elhalást okoz. Jellegzetes tünetek az idegfájdalom, fejfájás, láz, víziszony, depresszió vagy dühroham. A halált a légzésbénulás okozza. A betegség gyógyíthatatlan. A lappangási idő hetekig-hónapokig tart. Ez alatt az idő alatt van lehetőség arra, hogy védőoltással - a tünetek megjelenése előtt - védelmet alakítsunk ki.

Védőoltás: Az oltóanyag elölt vírust tartalmaz. Fertőzés alapos gyanúja esetén, az időben elkezdett ismételt oltással meg lehet akadályozni a betegség kialakulását. A fertőzés előtt folyamatosan fennálló veszélyeztetettség esetén célszerű védőoltást adni. Ázsiában (Indiától Vietnamig) 3 hónapnál hosszabb ideig kinttartózkodók, motorbiciklivel, kerékpárral közlekedők, kisgyermekek vagy foglalkozásuk miatt különösen veszélyeztetettek (zoológus, barlangász, néprajzkutató, vadász stb.) 0., 7. és a 21 - 28. napon vagy a 0., 28. és 56. napon kaphatnak oltást. Veszettségre gyanús sérüléskor újabb oltásra szükség van! Nagyfokú veszélyeztetettség esetén 6 havonta, kisebb kockázat esetén 1-2 évenként emlékeztető oltást kell adni. A fejlődő országokban a modern vakcinák esetleg nem hozzáférhetők, így sérülés esetén az orvosi ellátásnak egyéb veszélye is lehet.

Oltási reakcióként helyi bőrpír, fájdalom esetleg láz, fejfájás léphet fel.

Ellenjavallat: Megelőző oltást terhesek nem kaphatnak.

Figyelmeztetés:
Az állat harapásakor tetanuszfertőzés (merevgörcs) is bekövetkezhet, ennek megelőzésére másik oltás szükséges. Az alapos sebtisztítás, sebellátás mindkét betegség veszélyét jelentősen csökkenti.

Kolera

Okozója: A kolera baktérium fő terjesztője a kolerás széklettel, hányadékkal szennyezett víz, szennyvízzel kezelt nyers zöldségek, gyümölcsök. Akár egy jégkocka, egy szelet citrom is átviheti a fertőzést. Mivel a kórokozó a tengerparti torkolatú folyóvizekben, lagúnákban szaporodik, az innen származó és nyersen fogyasztott ételek "frutta del mare" gyakran okoznak tömeges megbetegedést. Ilyen eredettel indult a jelenleg is tartó dél-amerikai járvány.

Betegség: Súlyos hasmenéssel és hányással, gyorsan kiszáradáshoz vezető fertőző betegség. Hirtelen, de nem könnyu megkülönböztetni számos egyéb, az utazókat érintő hasmenésektől. A kiszáradás veszélye csökkenthető megfelelő összetételű - szőlőcukrot, sókat tartalmazó - oldat itatásával.

Előfordulása: A kolera elsősorban a fejlődő országok nagy nyomornegyedeinek betegsége, ahol a szegénység a tisztálkodási lehetőségek hiányával és a tanulatlansággal társul. A turisták nem igen szoktak ételt, italt ilyen helyekről beszerezni, így a kolera megbetegedés kockázata csekély.

Védőoltás: A kolera elleni oltóanyag liofilizált gyengített baktériumot tartalmaz. Antibiotikumok, antimaláriás szerek csökkenthetik hatékonyságát. Terhesek és immunhiányos betegségben szenvedők nem kaphatják. Kolera járványok idején, néhány ország kötelezően megköveteli az oltást. Erről a vízumkérelem beadásakor adnak tájékoztatót

A jelenlegi védőoltás 60-70 % védelmet nyújt. Biztonságosabb az étellel-itallal kapcsolatos elővigyázatosság és a személyi higiéne betartása!

Utazás előtt esedékes egyéb oltások

Influenza

Okozója: Az influenza kórokozója vírus, melynek különböző típusai az állatvilágban és az emberek között is megbetegedést okoznak. Cseppfertőzéssel, nyállal terjed. A vírus igen változékony, így az átvészelt fertőzés nem ad hosszan tartó védettséget. A világ minden táján, évszaktól függően fordul elő. A megbetegedettek száma alapján időről időre helyi járványok vagy világjárványok léphetnek fel. Az 1918 - as "spanyol influenza" 4 hónap alatt 20 millió ember halálát okozta. Napjainkban - a légi közlekedés révén - néhány nap alatt a Föld minden tájára eljuthatna a vírus. Számítások szerint egy újabb világjárványnak akár 60 millió áldozata is lehet.

Betegség: Pár napos lappangási idő után hirtelen lázzal, izom-, izületi-, fej-, és torokfájdalommal jár. Köhögés, hörghurut, tüdőgyulladás kísérhetik. A magas láz és a toxikus tünetek a csecsemők, idősek és tartós betegségben szenvedők számára veszélyes lehet. Náluk a baktériumok okozta felülfertőződés is gyakoribb (lásd: pneumococcus). Az influenza ellen gyógyszeres védekezés nem áll rendelkezésre. A betegség általában 1-2 hét alatt magától gyógyul, a lábadozás azonban elhúzódó lehet.

A megelőzés: Járványos időszakban a zárt helyek, tömegek kerülése, a betegek elkülönítése, maszk viselése javasolt.

Védőoltás: A kórokozó változékonysága miatt minden évben új oltóanyagot kell készíteni, és új oltás szükséges.

Oltandók a 60 év felettiek, a tartós betegségben szenvedők, a munkájuk miatt veszélyeztetettek vagy a "nélkülözhetetlenek". Az oltás helyén rövid ideig tartó, kisebb fájdalom jelentkezhet.

Ellenjavallat nincs.

Pneumococcus

Okozója: A cseppfertőzéssel terjedő pneumococcus baktérium, melynek eddig 90 típusa ismert

Betegség: Lázzal, légzési nehezítettséggel, köhögéssel járó lebenyes tüdőgyulladás a leggyakoribb formája. Időseknél, legyengült szervezetben szeptikus forma, szövődményként keringési és légzési elégtelenség is előfordul. Az influenzajárványok halálozásának leggyakoribb oka a pneumococcus felülfertőződés és annak szövődménye.

Védőoltás: 23 típust tartalmazó oltás van 2 évesnél idősebbek számára. Gyermekeknek csak bizonyos esetekben kell oltást kapni. Két éves kor alatt 7 komponensű un. Konjugált vakcina van forgalomban. Felnőtteknek 60 éves kor felett, kortól függetlenül cukorbetegeknek, lépkiirtottaknak, immunhiányosoknak, vesebetegeknek javasolt az oltás, melyet 5 ill. 10 évenként kell ismételni. A fenti csoportba tartozó utazó, ha eddig nem volt oltva, indulása előtt oltandó.

Ellenjavallat: Lázas betegség.

Japán B encephalitis

Előfordulása: Távol-Kelet: Japán, Korea, Kína trópusi területein foleg a nyári hónapokban fordul elő.

Kórokozója: A kórokozó vírus, melyet vízimadarakról és sertésekrol az emberre különbözo Culex szúnyogok visznek át csípéseikkel. Ezek a szúnyogfélék rizsföldek, mocsarak és pocsolyás termoföldek környékén élnek.

Minimális veszélynek vannak kitéve azok az utazók, akik főleg városokban,

A betegség lefolyása: Az esetek többségében észrevétlenül zajlik a fertőzés, csak kb. 1 % - ban alakulnak ki tünetek. Azoknál, akiknél a betegség kifejlodik, a halálozás igen magas, akár 50%-os is lehet.
A betegség 4-14 napos lappangási ido után hirtelen kezdodik magas lázzal, kötohártya-gyulladással és kiterjedt arcpírral, majd ezt követik az agyvelo- és

A betegségnek nincs speciális kezelése. A túléloknél gyakori a maradandó bénulás.

Megelőzés: A szúnyogcsípés elkerülheto megfelelo öltözékkel és rovarriasztóval. A védőoltás azoknak javasolt, akik mezogazdasági tevékenységet vagy kutatást folytatnak a fertőzött területeken, vagy rizsföldek, disznótelepek közelében laknak huzamosabb ideig.

Az oltás üteme: 0. 7. 30. nap, mely 3 évre ad védettséget. Magyarországon a Japán B encephalitis elleni védőoltás (JE-VAX) nem beszerezhető. Kiutazást követően utazási klinikákon kell kérni az oltást.

Schistosomiasis (vérmétely fertőzés)

Kórokozó: A schistosomiazis más néven bilharziázis - féreg által okozott betegség. A kórokozónak több fajtája terjedt el.

Előfordulás:

  • Dél- Amerikában Brazília, Suriname, Venezuela, Afrikában a Nílus, és az afrikai nagy tavak: Tanganyika-, Viktória-, Kariba-, Volta-, Nyasza-, Kivu-tó vidéke: leggyakoribb a Schistosomamansoni (a belek és a máj vénás rendszerében él)
  • Távol-keleten Kína dél-keleti része, Kambodzsa, Laosz, Fülöp-szigetek egyes részei: a Schistosoma japonicum a legelterjedtebb (a vastagbél vénáiban telepszik meg)
  • Afrika fent említett területein elterjedt még a Schistosoma haematobium (a húgyhólyag vénáiban él)

A fertőzés módja: A fertőzött ember székletével és vizeletével üríti a féregpetéket. Ahol nincs csatornázás, a széklet és a vizelet az édesvizekbe, öntözött területekre jut. Az itt élő csigákba bejutnak a féregpeték, ott fejlődnek és szaporodnak. A csigákból száz számra kerülnek ki a fertőzőképes formák, melyek a bőrön keresztül jutnak az emberi vérkeringésbe. A kifejlett hím és nőstény 5-10 évig él az emberi szervezetben. A fertőzött édesvízben fürdoző, mosó vagy mosakodó emberek veszélyeztetettek.

A betegség: A behatolás helyén viszketo borgyulladás látható, a köznyelv "úszók viszketegségének" nevezi (swimmer'sitch). 2-3 hét múlva láz (ismert nevén: Katayama-láz), hidegrázás, köhögés, hasi görcsök, véres hasmenés, izomfájdalmak, máj-, lép- és nyirokcsomó megnagyobbodás léphet fel. A betegek jelentos hányada kezelés nélkül is meggyógyul, mert a lárva a borben elhal. A fertőzöttek egy részénél krónikus gyulladások léphetnek fel, amelyre sokszor csak a máj és lépmegnagyobbodás, a

A diagnózis: A petéknek a székletbol vagy vizeletbol való kimutatásával lehet felállítani.

A kezelés: A diagnózis felállítása után gyógyszeres kezelésre van lehetőség.

Megelőzése: Kerülni kell az édesvízben való fürdést, és nem szabad mezítláb járni. Ha patakon, folyón kell átkelni, válasszuk mindig a kevésbé forgalmas helyeket, és mindig a falu fölötti átkelőt. Az átkelés után azonnal szárítsuk meg a ruházatunkat, mossuk le a bőrünket szappannal. Kellően fertőtlenített, (klórozott) vízben és a tengervízben biztonságos a fürdés.

A betegség ellen nincs védooltás.

FERTŐZŐ BETEGSÉGEK POTENCIÁLIS VESZÉLYÉNEK FÖLDJRAJZI MEGOSZLÁSA

Észak Amerika

Az ideutazók egészségügyi kockázata nem nagyobb, mint Magyarországon.

Ízeltlábúak által közvetített fertőzések: Lyme kór

Étel és víz eredetű betegségek: Utazók hasmenése: salmonellosis, E. coli (Haemolytikus uremiás szindróma: Coli O 157)

Megjegyzés: iskolai tanulmányutak leggyakoribb célországa. Az alábbi oltásokat, leleteket kérik, angol nyelven orvosi pecséttel igazolva:

  • Gyermekkori oltások igazolása
  • 10 éven belüli morbilli emlékeztető oltás (MMR)
  • VZV vírussal szembeni természetes védettség v. oltás
  • Meningococcus meningitis elleni oltás
  • Mellkas átvilágítás
  • HIV szurés (bizonyos államokban és Kanadában)

Közép-Amerika és Mexikó
Mexikó, Belize, Costa-Rica, El-Salvador, Guatemala, Honduras, Nicaragua, Panama

Az ide látogató utazó igen sok fertőzés potenciális veszélyének van kitéve. A fertőzési veszély az adott országon belül gyakran jelentősen eltér a városi és vidéki területeken.

Az ízeltlábúak által közvetített leggyakoribb fertőzések:

  • Malária
    • Chloroquin érzékeny: Mexikó és a többi ország (kivétel Panama): chloroquin
    • Chloroquin rezisztens: Panama, San Blas és Darien tartomány, San Blas sziget: mefloquin
  • Sárgaláz Panama egyes tartományaiban. Ezért a sárgaláz elleni oltás felvétele minden panamába utazónak javasolt.
  • Dengue láz mindegyik országban;
  • Bőr és visceralis leishmaniasis mindenütt

Étel és víz eredetű betegségek:

Egyéb betegségek:

Tanácsok:

  • Malária profilaxis: rovar-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis
  • Hasmenés: elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés)
  • Hasmenés: tüneti kezelésére felkészülni
  • Biztonságos szex, orvosi beavatkozások elkerülése
  • Édesvízben nem szabad fürödni!

Oltások:

 

Kötelező oltás: Sárgaláz
Javasolt oltások: Hepatitis A
  Hepatitis B
  Tífusz
  Diftéria-tetanusz
  Veszettség


Dél-Amerika I.
Argentína, Chile, Falkland szigetek, Uruguay

Az ízeltlábúak által közvetített leggyakoribb fertőzések:

  • Malária: P. vivax (Argentína északi határán): chloroquin

Étel és víz eredetű betegségek:

Egyéb betegségek:

  • Meningococcus meningitis Chile
  • Malária profilaxis: rovar-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis
  • Hasmenés: elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés)
  • Hasmenés: tüneti kezelése

Oltások:

 

Kötelező oltás: nincs
Javasolt oltások: Hepatitis A
  Hepatitis B
  Tífusz
  Diftéria-tetanusz
  Veszettség



Dél-Amerika II.
Trópusi: Bolívia*, Brazília*, Columbia, Equador*, Francia-Guyana, Guyana, Paraguay, Peru*, Suriname, Venezuela*

Az ide látogató utazó igen sok fertőzés potenciális veszélyének van kitéve. A fertőzési veszély az adott országon belül gyakran jelentősen eltér a városi és vidéki területeken.

Az ízeltlábúak által közvetített leggyakoribb fertőzések:

  • Malária: P. falciparum (döntően) chloroquin rezisztens: mefloquin
  • 2000 m felett, turisták által látogatott helyeken, tengerparton nincs malária.
  • Sárgaláz mindenütt előfordul, kivétel Paraguay, Andok keleti területe, Brazília déli és keleti része. A csillaggal jelzett országok részben fertőzöttek. Beutazáskor kérhetik a sárgaláz elleni oltás igazolását. Ha a felsorolt országok közül többet is látogat, vagy tranzit állomásként érinti, kötelező az oltás.
  • Dengue láz mindegyik országban

Étel és víz eredetű betegségek:

Egyéb betegségek:

Tanácsok:

  • 3500m felett magassági betegség, UV fényvédelem
  • Malária profilaxis: rovar-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis
  • Hasmenés: elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés)
  • Hasmenés: tüneti kezelésére felkészülés
  • Biztonságos szex, orvosi beavatkozások elkerülése.
  • Édesvízben nem szabad fürödni.

Oltások:

 

Kötelező oltás: Sárgaláz
Javasolt oltások: Hepatitis A
  Hepatitis B
  Tífusz
  Diftéria-tetanusz
  Veszettség
  Meningococcus meningitis

 

Karib szigetek
Kuba, Jamaica, Haiti, Dominikai köztársaság, Virgin szigetek, Martinique, Dominika, Trinidad és Tobago, Holland Antillák, Bahama, Bermuda, Barbados, Puerto Rico, Guadeloupe

Az ide látogató utazó sok fertőzés potenciális veszélyének van kitéve. A fertőzési veszély az adott országon belül gyakran jelentősen eltér a városi és vidéki területeken.

Az ízeltlábúak által közvetített leggyakoribb fertőzések:

Étel és víz eredetű betegségek:

Egyéb betegségek:

Tanácsok:

UV fényvédelem

  • Malária profilaxis: rovar-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis
  • Hasmenés: elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés)
  • Hasmenés: tüneti kezelésére felkészülés
  • Biztonságos szex, orvosi beavatkozások elkerülése
  • Édesvízben nem szabad fürödni!

Oltások:

 

Kötelező oltás: nincs
Javasolt oltások: Hepatitis A
  Hepatitis B
  Tífusz
  Diftéria-tetanusz
  Veszettség

 

Ázsia I.

Délnyugat-Ázsia
Egyesült Arab Emirátus, Bahrain, Ciprus, Irak, Izrael, Jemen, Jordánia, Katar, Kuvait, Libanon, Omán, Szaud - Arábia, Szíriai Arab Köztársaság és Törökország.

Az ide látogató utazó sokféle fertőzés potenciális veszélyének van kitéve (kivétel: Kuvait, Katar, Bahrain). A fertőzési veszély az adott országon belül gyakran jelentősen eltér a városi és vidéki területeken.

Az ízeltlábúak által közvetített leggyakoribb fertőzések:

  • Malária:
    • Nincs: Kuvait, Bahrain, Ciprus, Izrael, Jordánia, Libanon és Katar
    • Chloroquin érzékeny (P. vivax): Szíriai Arab Köztársaság É-, K-i felében, Jemenben, Törökország Keleti, déli tartományok, Irak északi része: chloroquin
    • P. falciparum: Jemen, Omán, Szaúd-Arábia nyugati-déli része, Irán déli része
  • Bőr leishmaniasis: Irak, Szaúd-Arábia, Szíriai Arab Köztársaság északi-, nyugati rész

Étel és víz eredetű betegségek

Egyéb betegségek:

Tanácsok:

  • Malária profilaxis: rovar-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis
  • Hasmenés: elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés)
  • Hasmenés: tüneti kezelésére felkészülés
  • Biztonságos szex, orvosi beavatkozások elkerülése
  • Édesvízben nem szabad fürödni

Oltások:

 

Kötelező oltás: nincs.
Javasolt oltások: Hepatitis A
  Hepatitis B
  Tífusz
  Polio
  Diftéria-tetanusz
  Veszettség
  Meningococcus meningitis

 

Délközép-Ázsia (Indiai szubkontinens)
Afganisztán, Azerbajdzsán, Banglades, Bhután, Grúzia, India, Irán Iszlám Köztársaság, Kazaksztán, Kirgizisztán, Nepál, Maldiv szigetek, örményország, Pakisztán, Sri Lanka, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán.

Az ide látogató utazó igen sok fertőzés potenciális veszélyének van kitéve. A fertőzési veszély az adott országon belül kevéssé tér el a városi és vidéki területeken.

Az ízeltlábúak okozta leggyakoribb fertőzések:

  • Malária
    • Nincs: Grúzia, Kazaksztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Maldiv szigetek
    • Chloroquin érzékeny P. vivax: gócokban: Örményország, Azerbajdzsán, Tádzsikisztán
    • P. falciparum + Pl. vivax (chloroquin rezisztens): a többi országban városi és vidéki területeken is előfordul: mefloquin
  • Bőr leishmaniasis: Afganisztán, India, Irán Iszlám Köztársaság, Pakisztán
  • Dengue láz: Bangladesben, Indiában, Pakisztánban Sri Lanka
  • Visceralis leishmaniasis: kisebb gócokban, Azerbajdzsánban és Tádzsikisztánban

Étel és víz által terjesztett betegségek:

Egyéb betegségek:

Tanácsok:

  • Malária profilaxis: rovar-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis
  • Hasmenés: elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés)
  • Hasmenés: tüneti kezelésére felkészülés
  • Biztonságos szex, orvosi beavatkozások elkerülése
  • Édesvízben nem szabad fürödni

Oltások:

 

Kötelező oltás: nincs.
Javasolt oltások: Hepatitis A
  Hepatitis B
  Tífusz
  Polio
  Diftéria-tetanusz
  Veszettség
  Meningococcus meningitis

 

Kelet-Ázsia
Hongkong, Japán, Kína, Koreai Köztársaság, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Makaó és Mongólia.

Japán, Taiwan, Dél-Korea Hong-Kong egészségügyi és járványügyi helyzete jó, az utazók számára különös elővigyázatosság nem szükséges. A többi területre látogató utazó igen sok fertőzés potenciális veszélyének van kitéve. A fertőzési veszély az adott országon belül gyakran jelentősen eltér a városi és vidéki területeken.

Ízeltlábúak okozta leggyakoribb fertőző betegségek:

  • Malária: Kína 33o -25o északi szélességi fok között P. vivax és P. falciparum: chloroquin érzékeny, kivétel Hainan (sziget) és Yunnan tartományok (mefloquin).
  • Visceralis leishmaniasis Kínában

Étel és víz terjesztette fertőző betegségek:

  • Utazók hasmenése: (E. coli, Salmonellák, kolera, Giardia, Entamoeba, Shigella)
  • Hepatitis A endémiás
  • Hepatitis E Kína nyugati területein fordul elő.

Egyéb betegségek:

Tanácsok:

  • Malária profilaxis: rovar-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis
  • Hasmenés: elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés)
  • Hasmenés: tüneti kezelésére felkészülés
  • Biztonságos szex, orvosi beavatkozások elkerülése
  • Édesvízben nem szabad fürödni

Oltások:

 

Kötelező oltás: nincs.
Javasolt oltások: Hepatitis A
  Hepatitis B
  Tífusz
  Polio
  Diftéria-tetanusz
  Veszettség
  Meningococcus meningitis

 

Délkelet-Ázsia
Brunei, Fülöp-szigetek, Indonézia, Kambodzsa, Laosz Népi Demokratikus Köztársaság, Malajzia, Myanmar (Burma), Szingapúr, Thaiföld és Vietnam.

Az ide látogató utazó igen sok fertőzés potenciális veszélyének van kitéve. A fertőzési veszély az adott országon belül gyakran jelentősen eltér a városi és vidéki területeken.

Ízeltlábúak által terjesztett leggyakoribb fertőző betegségek:

  • Malária:
    • Nem fordul elő: Brunei, Szingapúr, Jáva és Szumátra városai, Malajzia és Vietnam városai, Rangoon (Myanmar fővárosa), Fülöp-szigetek: Manila, Thaiföld: Bankok, Chiangmai, Pattaya, Phuket, Kos-Samui
    • P. falciparum: chloroquin rezisztens a többi terület: mefloquin
    • P. falciparum: mefloquin rezisztens: Kambodzsa nyugati tartomány: doxycyclin
  • Dengue láz: mindenütt.

A víz és élelmiszer által terjesztett fertőzések:

Egyéb betegségek:

Tanácsok:

  • Malária profilaxis: rovar-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis
  • Hasmenés: elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés)
  • Hasmenés: tüneti kezelésére felkészülés
  • Biztonságos szex, orvosi beavatkozások elkerülése
  • Édesvízben nem szabad fürödni

Oltások:

 

Kötelező oltás: nincs.
Javasolt oltások: Hepatitis A
  Hepatitis B
  Tífusz
  Polio
  Diftéria-tetanusz
  Veszettség

 

Észak - Európa
Belgium, Belorusszia, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Hollandia, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Moldovai Köztársaság, Németország, Norvégia, Orosz Föderáció, Svédország, Szlovákia és Ukrajna.

A terület északi és nyugati része egészségügyi és járványügyi szempontból nem tér el a magyarországitól.

Az ízeltlábúak által közvetített leggyakoribb fertőzések:

Az étel és a víz eredetű fertőző betegségek:

  • Hepatitis A alacsony incidenciával
  • Schistosomiasis előfordul
  • Campylobacteriosis Campylobacter jejuni emelkedő számban előfordul

Egyéb betegségek:

  • Veszettség endémiás (kivétel: Finnország, Izland, Írország, Norvégia, Svédország és az Egyesült Királyság).
  • Diftéria Belorussziában és az Orosz Föderáció
  • HIV / AIDS Ukrajna, Orosz Föderáció

Tanácsok:

  • Hasmenés: tüneti kezelésére felkészülni
  • Biztonságos szex

Oltások:

 

Kötelező oltás: nincs.
Javasolt oltások: Hepatitis A
  Hepatitis B
  Kullancs-encephalitis
  Polio
  Diftéria-tetanusz

 

Dél-Európa
Albánia, Andorra, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Gibraltár, Franciaország, Gibraltár, Görögország, Magyarország, Liechtenstein, Horvátország, Jugoszlávia, Macedónia, Málta, Monaco, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Szlovénia Spanyolország, Svájc

Az ízeltlábúak közvetítette leggyakoribb fertőzések:

  • Bőr és visceralis leishmaniasis: Franciaország, Olaszország, Portugália és Spanyolország.
  • Kullancs-encephalitis: Svájc, Szlovénia, a közép-európai országokban Ausztria, Magyarország, Szlovákia
  • Lyme betegség és renális szindrómával járó haemorrhagiás láz a keleti és déli országokban.

Az étel és víz közvetítésével terjedő fertőzések:

Egyéb betegségek:

Tanácsok:

  • Hasmenés: elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés)
  • Hasmenés: tüneti kezelése
  • Biztonságos szex.

Oltások:

 

Kötelező oltás: nincs.
Javasolt oltások: Hepatitis A
  Hepatitis B
  Kullancs-encephalitis
  Tífusz
  Diftéria-tetanusz

Ausztrália és Óceánia

Ausztrália, Micronézia, Fiji, Francia-Polinézia (Tahiti), Guam, Új-Zéland, Új-Kaledónia, Pápua- Új-Guinea, Samoa, Vanuatu, Cook sziget, Karácsony szigetek, Salamon szigetek

Ausztrália és Új-Zéland egészségügyi és járványügyi helyzete az európaitól nem tér el.

Ízeltlábúak által terjesztett leggyakoribb fertőző betegségek:

  • Malária: Chloroquin rezisztens malária Pápua-Új-Guinea, Salamon szigetek, Vanuatu: mefloquin
  • Dengue láz: Észak- Ausztrália, Pápua-Új-Guinea és az összes sziget

A víz és élelmiszerek által terjesztett fertőzések:

Egyéb betegségek:

Tanácsok:

  • Malária profilaxis: rovar-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis
  • Hasmenés: elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés)
  • Hasmenés: tüneti kezelésére felkészülés
  • Biztonságos szex, orvosi beavatkozások elkerülése

Oltások:

 

Kötelező oltás: nincs.
Javasolt oltások: Hepatitis A
  Hepatitis B
  Tífusz
  Diftéria-tetanusz
  Veszettség

 

 

AFRIKA I.

Észak - Afrika
Algéria, Egyiptom, Kanári szigetek, Líbia, Marokkó és Tunézia

Ízeltlábúak által terjesztett leggyakoribb fertőző betegségek:

  • Malária
    • Nincs malária: Kanári szigetek és Tunézia
    • Időszakos, chloroquin érzékeny malária: Algéria, Líbia, Marokkó, Nyugat Szahara.
    • P. falciparum chloroquin rezisztens: Egyiptom EI Faiyum oázis: mefloquin
  • Dengue láz: Egyiptomban
  • leishmaniasis

A víz és élelmiszerek által terjesztett fertőzések:

Egyéb betegségek:

Tanácsok:

  • Malária profilaxis: rovar-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis
  • Hasmenés: elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés)
  • Hasmenés: tüneti kezelésére felkészülés
  • Biztonságos szex, orvosi beavatkozások elkerülése
  • Édesvízben nem szabad fürödni

Oltások:

 

Kötelező oltás: nincs.
Javasolt oltások: Hepatitis A
  Hepatitis B
  Tífusz
  Diftéria-tetanusz
  Veszettség

 

AFRIKA II.

Kelet-Afrika
Burundi, Comore-szigetek, Dzsibuti, Eritrea, Etiópia, Kenya, Madagaszkár, Malawi, Mauritius, Mayotte, Mozambique, Ruanda, Seychelle-szigetek, Szomália, Tanzánia és Uganda.

Az ide látogató utazó igen sok fertőzés potenciális veszélyének van kitéve, kivétel: Seychelle és Mayotte szigetek. A fertőzési veszély az adott országon belül gyakran jelentősen eltér a városi és vidéki területeken.

Ízeltlábúak által terjesztett leggyakoribb fertőző betegségek:

  • Malária
    • P. falciparum chloroquin rezisztens: Burundi, Comore-szigetek, Dzsibuti, Madagaszkár, Malawi, Mozambik, Ruanda, Szomália, Tanzánia és Uganda, Kenya, Etiópia (kivétel a fővárosok).
    • Chloroquin érzékeny malária: Mauritánia
  • Sárgaláz mindenütt, kivétel: Comore-szigetek és Mayotte
  • Dengue láz mindenütt

A víz és élelmiszerek által terjesztett fertőzések:


Egyéb betegségek:

Tanácsok:

  • UV fényvédelem Hasmenés: elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés)
  • Biztonságos szex, orvosi beavatkozások elkerülése
  • Édesvízben nem szabad fürödni

Oltások:

 

Kötelező oltás: Sárgaláz
Javasolt oltások: Hepatitis A
  Hepatitis B
  Tífusz
  Polio
  Diftéria-tetanusz
  Veszettség
  Meningococcus meningitis

 

 

AFRIKA III

Közép-Afrika
Angola, Csád, Egyenlítői-Guinea, Elefántcsont-part, Gabon, Kamerun, Kongó, Kongói Demokratikus Köztársaság, Közép - Afrikai Köztársaság, Nigéria, Szudán, Zaire és Zambia.

Közép-Afrikába utazók különböző fertőzések veszélyének lehetnek kitéve. A fertőzési veszély egy adott országon belül is jelentősen eltér a városi és vidéki területeken.

Ízeltlábúak által terjesztett leggyakoribb fertőző betegségek:

  • Malária: Chloroquin rezisztens P. falciparum: mindenütt: mefloquin
  • Sárgaláz: Angola, Elefántcsont-part, Szudán, Zaire, Zambia* Csád, Szudán* Gabon, Kamerun, a Közép-Afrikai Köztársaság, Niger, Nigéria, Kongói Demokratikus Köztársaság, Kongó, Angola, az Egyenlítői-Guinea, Sao Tome és Principe
    A csillaggal jelzett országokban nem kötelező a sárgaláz elleni oltás, de javasolt, mivel részben endémiás területeik is vannak
  • Dengue láz: mindenütt
  • Leishmaniasis: mindenütt

A víz és élelmiszer által terjesztett fertőzések:

Egyéb betegségek:

Tanácsok:

  • UV fényvédelem Hasmenés: elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés)
  • Biztonságos szex, orvosi beavatkozások elkerülése
  • Édesvízben nem szabad fürödni

Oltások:

 

Kötelező oltás: Sárgaláz
Javasolt oltások: Hepatitis A
  Hepatitis B
  Tífusz
  Polio
  Diftéria-tetanusz
  Veszettség
  Meningococcus meningitis

 

 

AFRIKA IV.

Afrika déli része
Botswana, Lesotho, Dél-Afrikai Köztársaság, Namíbia. Szváziföld, Zimbabwe.

Ízeltlábúak által terjesztett fertőző betegségek:

  • Malária: Chloroquin rezisztens malária: Botswana É-i része, Namíbia, Dél-Afrika É-, K-, Ny-i része, Szváziföld, Zimbabwe a városok kivételével: mefloquin
  • Dengue láz: Dél-Afrikai Köztársaság, Szváziföld, Zimbabwe

A víz és élelmiszer által terjesztett fertőzések:

Egyéb betegségek:

Tanácsok:

  • UV fényvédelem Hasmenés: elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés)
  • Hasmenés: tüneti kezelésére felkészülés
  • Biztonságos szex, orvosi beavatkozások elkerülése

Oltások:

 

Kötelező oltás: nincs.
Javasolt oltások: Hepatitis A
  Hepatitis B
  Tífusz
  Polio
  Diftéria-tetanusz
  Veszettség

 

 

AFRIKA V.

Nyugat-Afrika
Benin, Bissau-Guinea, Burkina Faso, Gambia, Ghána, Guinea, Libéria, Mali, Mauritánia, Niger, Nigéria, Sierra Leone, Szenegál, Togo.

Ízeltlábúak által terjesztett leggyakoribb fertőző betegségek:

  • Malária: Chloroquin rezisztens malária (P. falciparum) mindenütt: mefloquin
  • Sárgaláz: mindenütt (kivétel: Mauritánia)
  • Dengue láz: Burkina Faso, Guinea, Nigéria, Szenegál

A víz és élelmiszer által terjesztett fertőzések:

Egyéb betegségek:

Tanácsok:

  • UV fényvédelem Hasmenés: elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés)
  • Hasmenés: tüneti kezelésére felkészülés
  • Biztonságos szex, orvosi beavatkozások elkerülése

Oltások:

 

Kötelező oltás: nincs.
Javasolt oltások: Hepatitis A
  Hepatitis B
  Tífusz
  Polio
  Diftéria-tetanusz
  Veszettség
  Meningococcus meningitis

 

 

A trópusokon előforduló leggyakoribb betegségekről

Malária

Okozója: Egysejtu plazmódium (P. falciparum, P. ovale, P. vivax. P. malariae), melyet az Anopheles szúnyogok vérszívás közben visznek át egyik emberről a másikra. 4 faja terjedt el, melyek különböző súlyosságú betegséget okoznak. Az egysejtu az emberben és a szúnyogban is szaporodik. A szaporodási fázis megszakításával előzhető meg, vagy gyógyítható a betegség.

Betegség: A szúnyogcsípés után, 6 -16 nappal kezdődik hidegrázással, melyet erős verítékezés követ. Szabályosan (ciklikusan) 48 - 72 óránként ismétlődő rohamokban egymást váltják a láztalan és lázas időszakok. Lép-, májduzzanat, súlyos formában idegrendszeri jelek és veseelégtelenség a főbb tünetek. A vörösvérsejtek szétesése következtében a vizelet sötét színu lehet.

Előfordulása: Napjainkban főleg egzotikus, meleg égövi országokban, magas páratartalmú helyeken fordul elő (l. földrajzi területek szerint).

Megelőzése: 2000-2500 m felett nincs, turisták által látogatott helyek többnyire maláriamentesek. A malária profilaxis és a rovar-riasztás (+szúnyogháló) együttesen véd! A maláriát terjesztő szúnyog napnyugta táján és napkeltekor csíp, ekkor kell fokozottan óvni magunkat. Jól szellőző, hosszú ujjú felsőrész és a bokákat is fedő ruházat a legmegfelelőbb. A szabadon lévő testrészeket rovarirtóval (szúnyogriasztóval) - a használati utasításnak megfelelő rendszerességgel - kell védeni, erre több készítmény is forgalomban van (Protect B, Off, Authan stb.).

Malária kemoprofilaktikumok: A kórokozók elterjedése és a gyógyszerérzékenység alapján az Egészségügyi Világszervezet (WHO) A, B és C övezetet különít el. Ez az oka annak, hogy területenként más és más készítmény szedése javasolt (térkép).

  • Mefloquin (Lariam): a felnőtt dózis 1 tabletta hetente. A profilaktikum szedését egy héttel a kiutazást megelőzően kell elkezdeni, majd a kinttartózkodás alatt hetente egy tabletta szükséges, a hazaérkezést követően még 4 hétig folytatva. Kontraindikált terhesség, epilepszia, vagy pszichiátriai rendellenesség fennállása, továbbá mefloquin iránti ismert hiperszenzitivitás esetén. A gyermekadag a testsúlytól függ!
  • Doxycyclin adagja: 100 mg / die 50 kg testsúly felett (14 éves kor felett), az indulás előtt 2 nappal kezdve, folyamatosan, hazaérkezés után még négy hétig folytatva (mellékhatások: fényérzékenység, candidiasis). A gyermekadag a testsúlytól függ!
  • Chloroquin (Delagil): adagja 2 tbl/hét. Két héttel a maláriás területre való érkezés előtt, majd folyamatosan hetente 2 tb, a terület elhagyása után még négy hétig. Csak az A jelű területeken lehet önmagában használni malária megelőzésére. A gyermekadag a testsúlytól függ!
  • Paludrin: (proguanil) Magyarországon nincs forgalomban. Csak a chloroquinnal kombinációban szedhető, a B jelű területeken. A hol nem hozzéférhető, ott a Lariam tablettát ajánlják a kombináció helyett.

 

Sárgaláz

A WHO által sárgaláz sújtotta területnek nyilvánított országokba való utazáskor megkövetelik a sárgaláz elleni védőoltást és ennek igazolását kétnyelvu oltási könyvben. Az oltás felvétele akkor is ajánlott, ha az ország egy része fertőzött, ugyanis a helyi hatóságok kérhetnek igazolást az országba való belépéskor. Az oltás 9 hónapos kortól adható. A védőoltás 10 éves időtartamon belül nyújt védelmet. Immunhiányosak, terhesek és tojásallergiások nem olthatók. Az oltást csak a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Oltóhelyén lehet felvenni: Budapest, IX. Gyáli u. 2-6, tel: 215-0756). Itt a többi oltást és a malária elleni gyógyszer receptjét is egyszerre megkaphatják.

Ízeltlábúak által terjesztett betegség:
Ezen fertőzések veszélye- a járványokat kivéve - az utazók számára nem jelentős. Amelyek ellen nincs védőoltás, ott a fertőzés kizárólag a szúnyog/rovar csípések elhárítása révén előzhető meg. Ezek közül a dengue (szúnyog) filariasis (szúnyog), a leishmaniasis (légy), a krimi-kongói láz (kullancs) és a pestis (bolha) emelendő ki.

 

Lyme kór

Előfordulása: Kontinentális éghajlaton, ahol a kullancsok is honosak

Kórokozója: Borrelia burgdorferi baktérium, mely a fertőzött kullancs révén kerül a szervezetbe

Tünetek: 2 nap és 4 hónap között jelemtkeznek a friss fertőzésre utaló bőrtünetek: kokárda szeru, terjedő bőrpír formájában. Ritkábban a fülcimpán és az izületek felszínén vastag gyulladt folt alakul ki. Ideggyulladás: fejfájás, hallászavar, arcidegbénulás, agyhártyagyulladás a csípés után 1-3 hónappal léphet fel. Késői, kóros immunreakció következménye a változatos, hullámzó izületei gyulladásos elváltozások. A diagnózis felállítása orvosi feladat, legtöbb esetben antibiotikummal gyógyítható betegség

Megelőzése: a kullancs csípés kerülése, ill. a kullancs korai eltávolítása (l. kullancs-csípés okozta agyvelőgyulladás)

 

 

Dengue láz ("csonttöréses láz")

Előfordulás:

  • Közép Amerika: Belize, Costa Rica, El Salvador, Guatemala, Honduras, Mexikó, Nicaragua, Panama
  • Dél Amerika: Bolívia, Brazília, Columbia, Equador, Francia Guyana, Guyana, Peru, Suriname, Venezuela
  • Ázsia: Kambodzsa, Indonézia, Laosz, Malaysia, Myanmar, Fülöpszigetek, Singapur, Thaiföld, Vietnam, Taiwan
  • Indiai szubkontinens: Banglades, India, Pakisztán, Sri Lanka
  • Karib szigetek: Kuba, Barbados, Dominika, Jamaika
  • Csendes Óceánia: Guam, Cook szigetek, Fiji, Új Kaledonia, Kiribati
  • Afrika: Angola, Csád, Kongó, Zaire, Egyenlítői Guinea, Gabon, Szudán, Zambia, Botswana, Lesotho, Namíbia, Dél Afrika, Swáziföld, Zimbabwe

Kórokozója: Vírus, melyet emberről emberre szúnyog - Aedes félék - visz át csípésével. Ezek a szúnyogok - a malária terjesztőjével ellentétben - főleg napközben csípnek. Városokban élnek, házkörüli kisebb vizekben, esővizes pocsolyában szaporodnak és szívesen pihennek a hűvös lakásban.

Betegség: Hirtelen magas lázzal, izületi és izomfájdalommal, hányással kezdődik, esetleg halvány kiütéssel jár. Mérsékelt vérzékenység (orr-, ínyvérzés) kísérheti a betegséget, mely 3 -10 napig tart. A lábadozás lassú, hetekig tarthat, fáradékonysággal, izomgyengeséggel jár. Ismételt fertőzés esetén, súlyos vérzéses formában lép fel.

Kezelés: Lázcsillapítás, ágynyugalom szükséges. Aspirin (szalicilát félék) adása kerülendő. El kell különíteni a maláriától, ami azonnal gyógyszeres kezelést igényel

Megelőzés: Védőoltás nincs. A szúnyog csípésétől kell óvakodni: A bőrt szúnyogriasztóval kell befújni. A zárt helyiséget rovarriasztóval, az alvóhelyet impregnált szúnyoghálóval kell védeni.

 

Japán B encephalitis

Előfordulás: Távol-Kelet: Japán, Korea, Kína trópusi területein főleg a nyári hónapokban fordul elő.
Dél-kelet Ázsia országaiban bármelyik évszakban felléphet járvány.

Kórokozója: A kórokozó vírus, melyet vízimadarakról és sertésekről az emberre különböző Culex szúnyogok visznek át csípéseikkel. Ezek a szúnyogfélék rizsföldek, mocsarak és pocsolyás termőföldek környékén élnek. A szúnyogok alkonyattól pirkadatig csípnek.
Minimális veszélynek vannak kitéve azok az utazók, akik főleg városokban, vagy turisták által látogatott helyeken töltenek el rövidebb időt.

A betegség lefolyása: Az esetek többségében észrevétlenül zajlik a fertőzés, csak kb. 1%-ban alakulnak ki tünetek. Azoknál, akiknél a betegség kifejlodik, a halálozás igen magas, akár 50%-os is lehet. A betegség 4-14 napos lappangási idő után hirtelen kezdődik magas lázzal, kötőhártya-gyulladással és kiterjedt arcpírral, majd ezt követik az agyvelő- és agyhártyagyulladás tipikus jelei.

A betegségnek nincs speciális kezelése. A túlélőknél gyakori a maradandó bénulás.

Megelőzése: A szúnyogcsípés elkerülhető megfelelő öltözékkel és rovarriasztóval. A védőoltás azoknak javasolt, akik mezőgazdasági tevékenységet vagy kutatást folytatnak a fertőzött területeken, vagy rizsföldek, disznótelepek közelében laknak huzamosabb ideig.

Az oltás üteme: 0., 7., 30., nap, mely 3 évre ad védettséget. Magyarországon a Japán B encephalitis elleni védőoltás (JE-VAX) nem beszerezhető. Kiutazást követően utazási klinikákon kell kérni az oltást.

 

 

Utazók hasmenése

Az étel és víz közvetítette fertőzésekről, az utazók hasmenéséről:

Sokféle kórokozó játszik szerepet (E. coli, Salmonella, Entamoeba, Shigella, Campylobacter, V. cholerae). Védőoltással megelőzhető: a hastífusz, kolera és a hepatitis A, azonban az oltások hatékonysága eltérő. Legkisebb védőhatást a kolera elleni oltóanyag nyújt, a hastífusz elleni oltás hatékonysága is csak mintegy 70-90 %. Ennek megfelelően e fertőzések elkerülése érdekében csak frissen készült, alaposan átsütött, főzött ételeket, palackozott italokat vagy forralt vizet célszerű fogyasztani. A tengeri élőlények (tenger gyümölcsei) fogyasztása - a szokásos konyhatechnológiával elkészítve - különösen veszélyes az enterális kórokozók (elsősorban cholera vibrio) közvetítése szempontjából. A hepatitis A megelőzésére aktív immunizálás javasolt. Az aktív immunizálás céljára szolgáló oltóanyagot 10-14 nappal az utazás előtt kell beadni. További információk.

 

 

Campylobacteriosis

A háziállatok, baromfi, marha, sertés bélcsatornájában él. Nem kellően hőkezelt (átfőtt átsütött) hússal, nem pasztőrözött tejjel, madárürülékkel szennyezett étellel, tárgyakkal, vízzel terjed. Az iparilag fejlett országokban vezető kórokozója a véres széklettel járó hasmenésnek. Az utazók hasmenéséért Thaiföldön 41%-ban, Marokkóban 46%-ban és Mexikóban 33%-ban felelős.

Tünetei: véres, nyákos széklettel járó hasmenés, esetleg lázzal, közérzetromlással.

Kezelése: só és folyadékpótlás. Antibiotikum adása megnyújthatja a tüneteket. Egyébként egészségeseknek nem ajánlott sem megelozésként, sem öngyógyításra antibiotikumot alkalmazni. Orvosilag indokolt esetben, orvosi döntés alapján profilaktikus antibiotikus kezelés szóba jöhet.

A parazitás fertőzések ugyancsak igen gyakran fordulnak elő ezen országokban. Láz, nyirokcsomó megnagyobbodás, kiütések, emésztési problémák, hasi fájdalmak, hasmenés, szem-panaszok és anaemia jellemezhetik a fertőzéseket, de más speciális tünetek is előfordulhatnak.

 

 

HIV/ AIDS

A fertőzés elkerülése céljából a szexuális kapcsolat kerülendő, illetve óvszer használata javasolt.

Okozója: A HIV (emberi immunhiányt okozó vírus), a fertőzött ember vérével, nemi váladékával, vért tartalmazó váladékaival és eszközökkel, valamint anyatejjel vihető át. Utazók számára a legnagyobb veszélyt az alkalmi szexuális kapcsolat jelenti. Szexuális kapcsolat során, a nyálkahártyán keletkezett apró sérüléseken keresztül jut be a vírus, mely a fertőzött partner nemi váladékában óriási mennyiségben található.

Betegség: Az AIDS vírusa (HIV) az immunrendszer bizonyos sejtjeihez kötődik. Az immunrendszer muködését gyengíti, évek során teljesen elpusztítva az un. sejtes védekezést. Nem szokványos kórokozók, daganatos betegségek és az idegrendszer károsodása okozhatják a halált. Az orvostudomány mai állása szerint már lassítani lehet a vírus szaporodását, és így mérséklődik az immunrendszer károsodása is. Minél korábban ismerik fel a betegséget, annál jobbak az eredmények.

A fertőzés tényét ellenanyag-kimutatással lehet bizonyítani.

A fertőzés korai tünetei: A fertőzést követően 1-2 hónapon múlva, az esetek 30%-ban enyhe, magától múló tünetek jelentkezhetnek. Testszerte kiütések, nyirokcsomó-megnagyobbodás, levertség, láz, izomfájdalom léphet fel. Néhány hét alatt maguktól elmúlnak. Ha a kockázat fennállt HIV fertőzésre, az enyhe tünetek ellenére is forduljon orvoshoz!

Ellenanyag-kimutatás: Egy-két hónappal a fertőzést követően jellegzetes ellenanyagok mutathatók ki a vérből. Az eltelt időszakot "ablak-periódus"- nak nevezik. Biztosan csak az ablakperiódus elteltével lehet nyilatkozni a fertőzés tényéről.

HIV elterjedtsége: A kórokozó elterjedése változatos és jelenleg is változó a Földön. Afrikában, Kelet - és Dél - Ázsiában, Közép - és Dél - Amerika egyes országaiban főleg nemi betegségként terjed. A női lakosság fertőzöttsége igen magas. A szexuális szokások, szexipar és a turizmus kedvez a betegség terjedésének. Az alkalmi nemi kapcsolat veszélye a nemi betegségek és az AIDS tekintetében 200x nagyobb, mint a malária veszélye. A fertőzöttek 90%-a nem tud betegségéről, felismerésük csak az AIDS stádiumban történik!

Utazóknak ajánlott jótanácsok
Az AIDS gyógyíthatatlan, évekig tartó, súlyos betegség. Ne adjon neki esélyt! Legyen előrelátó, tervezze meg az útját minden tekintetben! Ha fejlődő országba utazik hosszabb útra, kiküldetésre:

  • Indulás előtt végeztessen általános orvosi vizsgálatot!
  • Ellenőriztesse fogait, ne ott kelljen kezelésre járni!
  • Vigyen egyszer-használatos tűt és fecskendőt, ha orvosi ellátásra szorulna!
  • Ne felejtse, az életmentő beavatkozások fontosabbak, mint az AIDS veszély!

Ha "útirománc"- ra is számít, időben jusson eszébe:
 

  • Az AIDS nemi-betegség!
  • Vigyen jó minőségű, megfelelő óvszert, ismerje a használatát!
  • A közösülés minden formája veszélyes lehet!
  • Prostituáltakkal való nemi kapcsolat különösen kockázatos a nemibetegségek miatt is!
  • A HIV fertőzésnek nincsenek jól látható tünetei.
  • Vigyázzon, az alkohol csökkenti a veszélyérzetet!
  • Az enyhe kábítószerek rontják az ítélőképességet!
  • Az utastárssal való alkalmi nemi kapcsolat is kockázatos lehet!

Ha a friss HIV fertőzés tüneteit észleli magán, és a fertőzés kockázata is fennállt, forduljon orvoshoz. HIV ellenanyag csak a fertőződés után 2-3 hónappal mutatható ki. Negatív lelet pillanatnyi állapotot jelez.

HIV/AIDS szűrést, telefonos tanácsadást az ÁNTSZ állomásain működő AIDS laboratóriumok és a Bőr-, és Nemibeteg Gondozók is végeznek. AIDS információs vonal: (06-1) 3382-419.

A tünetmentes fertőzött veszélyeztetI nemi partnereit - házastársát - születendő gyermekeit-embertársait! A nem kezelt fertőzött betegsége gyorsabban halad előre, tudatosan veszélyeztetI nemi partnereit, növeli az orvosi beavatkozások kockázatát. A beteg ember kiszolgáltatottá válik, nem képes eltartani családját, végezni munkáját, elveszti barátait, beszűkül az élettere.

Az AIDS gyógyíthatatlan, évekig tartó, súlyos betegség. Ne adjon neki esélyt!

A hepatitis B fertőzés terjedési módja alapján biztonságos szex-szel, egyszer-használatos tűk és sterilizált orvosi eszközök használatával, a vérek szűrésével elkerülhető. További védelmet ad az oltás. Védőoltás javasolt az aktív szexuálisan életet élőknek, az egészségügyi munkakörben munkát vállaló személyeknek, továbbá, akiknél feltételezhető, hogy orvosi beavatkozásra sor kerülhet külföldi tartózkodása alatt.

 

 

Az utazókat, csak speciális körülmények között veszélyeztető trópusi betegségek:

 

Leishmaniasis

Lepkeszúnyogok (Phlebotomus-legyek) terjesztik.

Fajtái:

  1. Kala-azar (visceralis leishmaniasis). Magas lázzal, lép és máj megnagyobbodással jár. Leishmania donovani okozza.
  2. Aleppoi fekély (trópusi kelevény, bőr leishmaniasis). Kifekélyesedő bőrelváltozással jár, amely a csípés helyén jelentkezik. A Közel-Keleten a legelterjedtebb.
  3. Espundia (Leishmaniasis). Harmadik formája ugyancsak bőrbetegség, Kórokozója a Leishmania brasiliensis. Dél-Amerikában elterjedt.

 

 

 

Az utazók hasmenése

Az utazók hasmenésén (Traveler-s Diarrhea, TD) a szokásosnál legalább kétszer vagy többször híg (formáját nem tartó) széklet ürítését értjük. Gyakran társul vele hasi diszkomfort, puffadás, erőteljes bélmozgás, székletürítési inger, láz és gyengeség. Hirtelen kezdet jellemzi, akár az utazás alatt, akár hazatérés után. Általában magától gyógyuló betegség. Meghatározó kockázati tényező az uticél.

A fejlődő országokban 20-50%-os előfordulást jelentenek: Latin -Amerika, Afrika, Közel-Kelet és Ázsia. Mérsékelten veszélyesek a D-Európai országok, és néhány Carib tengeri sziget. A TD fiatalokat gyakrabban érint, mint az idősebb utazókat. Ez magyarázható azzal, hogy a fiatalok kalandosabb úticélt, utazási módot választanak, étkezési szokásaik is kötettelenebbek, részben az élet során szerzett immunitásuk is hiányosabb.

A betegség átvivője a széklettel szennyezett étel vagy ivóvíz. A nem megfelelően kezelt ételekkel - félig átsült vagy nyers húsok, halak, kagylók, zöldségek, gyümölcsök, csapvíz, jégkocka, tej, tejtermék - vihetők át a kórokozók.

Biztonságos a dobozos vagy palackozott italok, kávé, tea fogyasztása. Az étel elkészítésének és fogyasztásának helye a következő sorrendben kockázatos: magánház, étterem és utcai kifőzde, büfé.

TD típusos tünete a napi 4-5 laza széklet 3-4 napon keresztül. 10%-a az eseteknek egy hétnél tovább tart, 1% 1 hónapig, vagy annál hosszabb ideig is elhúzódik. A betegek 25%-a hány, 2-10%-ban lázról és véres székletről is beszámol.

Utazók hasmenését okozó ágensek megoszlása

 

Enterotoxikus
E. coli (ETEC)		 5-50 %
Enteroinvaziv
E. coli (EIEC)		 0-6 %
Enteroadherens
E. coli (EAEC)		 --10 %
Salmonella spp 2-7 %
Shigella 2-15%
Campylobacter jejuni 3-50 %
Aeromonas és Plesiomonas 3-15 %

 

Aspecifikus profilaxis

  • Palackozott víz (fogmosáshoz is)
  • Általános higiéne
  • Jól átsült, átfőtt ételek
  • Alaposan megmosott gyümölcs (fertőtlenítve)

"Forrald fel, süsd meg, hámozd meg, vagy felejtsd el!"

Tilos: utcai árusnál enni, inni, fagylaltozni, nyers salátát, nyers vagy féli átsült húst, halfélét, állott ételt, hidegtálat, majonézt, jégkockát fogyasztani

Vízfertőtlenítési módszerek:

 

Forralás Tea, kávé, levesek
Neomagnol tabletta
Ivóvízhez:
Gyümölcsmosás:
Kézfertőtlenítés:
Eszközök, játék, ruhanemű:
1tb / 2óra / 5l víz
1tb / 2óra / 5l víz
1-2 tb / 1l víz / 3 szappanos kézmosás
20tb / 2l víz / 2ó áztatás
Sol.iodi alcoholica FoNo 5% 1 csepp / 2 dl
Micropur (higanysó) (50tb) 1tb / 2 óra / 1 l víz
Vízszűrő
Kerámia (bakt, vírus, egysejtű)
Aktív szén (bakt)
0.5 l/perc (~ 30.000 Ft)
0.5 l/perc (~ 17.000Ft)

 

Mikor javasolt antibiotikus profilaxis az utazás előtt és alatt:

  • Krónikus bélbetegeknek (Chron, ulcus, gyomor-, bélmutét)
  • Alkoholisták, krónikus májbetegek
  • Immunhiányosak (IgA hiány, gyógyszeres, HIV)
  • Diabéteszben szenvedőknek
  • Kardiális támogatást igénylőknek
  • Rövid ideig, fontos küldetést teljesítőknek: politikus, üzletember, muvész

 

Fontosabb címek, telefonszámok:

Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Oltóközpontja: 1097 Gyáli u. 5-7 tel: 215-0756

Nemzetközi utazásokkal kapcsolatban a Fővárosi és Megyei ÁNTSZ-ek oltóközpontjai is adnak felvilágosítást és oltást

Trópusi Ambulancia: Fővárosi Önkormányzat Szent László Kórház: 1097 Gyáli u. 5-7 tel: 455-8100

"Last minute" Egészségügyi tanács az utolsó pillanatban utazni vágyóknak

Az utolsó pillanatban eldöntött utazás olcsó és a váratlan élmény hatása is sokszoros lehet. A szinte álomszeru események azonban több kellemetlen meglepetést is tartogathatnak egészségügyi szempontból.
Már indulás elott kiderülhet, hogy adott országban sárgaláz elleni oltás igazolását kérhetik a hatóságok a belépéskor vagy akár a kilépéskor (az akciós kenyai és brazíliai utak okozzák a legtöbb problémát). Optimális esetben, legalább 10 nappal az indulás elott kell megkapni az oltást, mely a beadást követo 3.-7. napon lázat okozhat. 10 évig érvényes (nemzetközi oltási könyvvel igazolható a megléte). Csak Budapesten, az OEK Nemzetközi Oltóközpontjában veheto fel. (1097 Budapest, Gyáli u. 2-6, rendelés h-k-sz-cs: 9-12 óra között).

Az Egyenlítőhöz közeli országokban malária veszély is van. A betegség megelőzése, a betegséget terjesztő szúnyog csípésének kerülésével (szúnyogriasztó) és a malária kialakulását megakadályozó tabletta szedésével lehet sikeres. A tabletta fajtája attól függ, hogy melyik országba történik az utazás és fennáll-e valami egyéni ellenjavallat adott készítmény szedésével kapcsolatban. A gyógyszeres védelem személyre szabott, szakember dönti el, hogy mi a javasolt lehetőség és recept ellenében váltható ki a készítmény.

Kenyában egész évben, 2000 m alatti tengerszint magasságban mindenütt van malária. "Last minute" utasok felkészítése eltérhet a szokásostól. Néhány utazási iroda öngyógyítást vagy ún. sürgősségi kezelést ajánl az utazóknak, malária gyanúja esetén. Ezt a döntést csak orvosi konzultáció után, megfelelő felkészítés után szabad vállalni.

Igen kedvező ajánlatokat lehet találni Brazíliába, a Riói karnevál idején (sárgaláz elleni oltás oda is kötelező, de lennének ajánlott oltások is), Thaiföldre (itt javasolt oltások vannak és bizonyos területeken malária veszélyre is készülni kell) és Indonéziában Bali szigetére (kötelező oltás nincs, malária veszély sincs). A sárgaláz elleni oltás ára 6.500 Ft, az ajánlott oltásokkal egyidőben egy helyen megkapható. 4-5 betegséggel szembeni védelem sem haladja meg a 18.000 forintot.

Aki arra készül, hogy egyszer akciós "Last minute" úton váltja valóra régi, dédelgetett álmát, legyen előrelátó és tájékozódjon arról, hogy milyen oltások teszik biztonságossá az utat. Az oltások sokáig, évekig érvényesek, biztonságosak és az egészség védelmében "jó befektetések".

Nem az utazási iroda felelős azért, ha valaki olyan útra fizet be, aminél utólag derül ki, hogy kötelező oltás kellett volna. Útikönyvek és honlap segíthet az előzetes tájékozódásban, az álmodozás időszakában ezek megkeresése is ajánlott.

 

Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ - Nemzetközi Oltóközpont

Rendelés
Hétfő - kedd - szerda - csütörtök: 9-12 óra
1097 Budapest, Gyáli út 2-6., E épület-oldalszárny
Telefon: (06-1) 476-1364

Ingyenes járványügyi tájékoztató szolgálat zöld szám: 06-80-204-217, hívható: hétfőtől péntekig 9.00-15.00.